A szelén a szervezet működése szempontjából létfontosságú szereppel bíró ásványi anyag, jelenléte számos élettani folyamat működéséhez elengedhetetlen. Az antioxidánsként is ismert anyag immunerősítő hatásán kívül hozzájárul a pajzsmirigy és a mentális funkciók egészséges működésének megőrzéséhez is.
A szelén feladatai
A szelén az ásványi anyagok csoportján belül a mikrotápanyagok (nyomelemek) közé sorolható - ebbe a kategóriába tartoznak mindazok az ásványi anyagok, melyek napi szükséglete nem ériel a 100 mg-ot. Az antioxidáns hatással bíró szelén képes csökkenteni az oxidatív stressz okozta károsodásokat, ezáltal erősítve immunrendszerünket, valamint szükséges számos kórokozó legyőzéséhez.
Ezeken felül hatással van a pajzsmirigy működésére - a pajzsmirigy túlműködésének és alulműködésének eseteiben egyaránt fontos odafigyelni a megfelelő szelénpótlásra. Autoimmun pajzsmirigybetegségek esetén pedig a szelén normalizálhatja a pajzsmirigy működését.
Mennyi szelénre van szükségünk?
Egy átlagos felnőtt napi szelénbeviteli szükséglete 55 μg, gyermekek esetében az ideális beviteli érték 20-40 μg között mozog. Terhesség alatt a szelénszükséglet napi 60, míg a szoptatás időszaka alatt napi 70 μg-ra nő. Az említett pajzsmirigy-problémák esetében nagyobb mennyiségű, akár napi 100-200 μg-nyi szelént is érdemes szervezetünkbe juttatni, a megfelelő beviteli mennyiséggel kapcsolatosan azonban mindenképpen egyeztessünk kezelőorvosunkkal!
A szelénhiány tünetei
A szelénhiányra szervezetünk több különböző tünettel figyelmeztet bennünket, ezek a következők:
• Az általános fáradtság, a vérszegénység (többek között a sarlósejtes vérszegénység), valamint a pajzsmirigy-problémák (többnyire pajzsmirigy-alulműködés), súlyos szelénhiány esetében pedig könnyebben kialakulhatnak az ún. Coxsackie vírusok által okozott betegségek, illetve a vírusfertőzés által kiváltott szívizom-bántalmak.
• Néhány neurológiai zavar hátterében is állhat szelénhiány, a tartósan fennálló hiányállapot pedig fokozhatja Alzheimer-kór vagy aParkinson-kórkiakaulásának esélyét. Fontos megjegyezni, hogy ezek egyike sem gyógyítható szelén bevitelével - kialakulásuk esélyének csökkentése viszont lehetséges szelénpótlással, így ha bármilyen neurológiai betegség családi halmozódást mutat, érdemes nagy hangsúlyt fektetnünk a szelénpótlásra.
• A külsőleg leginkább észrevehető jelek a bőrfelületi elváltozások, mint például májfoltok és az anyajegyek.
• A férfiak esetében a szelénhiány negatívan befolyásolja a spermiumképzést, nőknél pedig akár meddőséget is okozhat. Amennyiben pedig a magzat kevés szelénhez jut a várandósság alatt, úgy nagy eséllyel kisebb súllyal fog születni - a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a szelén, hiányában a növekedés elégtelen.
• Mindezeken felül a szelénhiány okozhat izomfájdalmat, izombetegségeket, valamint máj- és hasnyálmirigybetegségeket.
Figyeljünk oda a megfelelő étrend-kiegészítő kiválasztására!
Amennyiben szelént pótolnánk, érdemes olyan készítmény választani, ami szelén-metionint vagy L-szeleno-metionint tartalmaz, mivel a szelén ebben a formában szívódik fel szervezetünkben a leghatékonyabb módon.
